Logopédiai kliensút Iskolába lépésig
a nyelvfejlődés elmaradása esetén
1
PROBLÉMAÉSZLELÉS
- az aktív beszéd területén,
- a beszédértés területén,
- a hallás területén,
- a kommunikációs szándék területén.
Mikor érdemes szakember segítségét kérni?
A beszéd- és nyelvfejlődés szinte minden gyermek esetében más és más ütemben zajlik, nagy egyéni különbségeket mutat. Vannak azonban olyan jelek, melyekre fontos figyelni. Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, ha az alábbiak közül akár egy is jellemző gyermekére:
- nem, vagy alig figyel a beszédre,
- a háta mögött álló beszélőre egyáltalán nem reagál,
- kéréseket csak akkor ért meg, ha erősen figyeli a beszélő száját,
- aktív szókincse kétévesen még 50 szó alatt van, és két szót nem próbál meg összekapcsolni,
- beszéde lassan fejlődik,
- elindult a beszédfejlődés, de nem nő a szókincse, nem alkot mondatokat,
- beszéde nyelvtanilag helytelen,
- nem szívesen hallgat mesét,
- alig, vagy egyáltalán nem kezdeményez kapcsolatot másokkal, különösen gyermekekkel,
- mások kezdeményezését elfogadja, de aktív jelenlét nem jellemző,
- nehézsége van a gesztusok, az arckifejezés, mások szándékának megértésében,
- gesztusok, mimika használata nem jellemző rá, érzelmei, vágyai nem tükröződnek arckifejezésén vagy mozdulatain.
2
TÁJÉKOZÓDÁS
- az interneten,
- az ismerősökön, a rokonokon keresztül,
- a szakemberektől (védőnő, házi gyermekorvos, csecsemő- és kisgyermeknevelő).
Kihez fordulhatok, ha aggódom gyermekem beszédfejlődése miatt?
Amennyiben kétség merül fel Önben, hogy gyermeke beszéd- és nyelvi fejlettsége megfelelő ütemben és módon történik-e, az előzetes tájékozódást követően minden esetben érdemes logopédus szakember segítségét is kérni.
Napjainkban teljesen természetes, hogy bármilyen bizonytalanság esetén a világhálón keresünk segítséget. Így van ez akkor is, ha gyermeke beszéd- és nyelvi fejlődéséről van szó. Sok-sok információt találhat arról, hogy milyen főbb lépések mentén fejlődik a gyermekek beszéde nagy általánosságban. Az általános jellegű leírások azonban nem nyújtanak biztos segítséget a kétségek eloszlatásában.
Ilyenkor az is megszokott, hogy ismerősök, rokonok tanácsát kérjük, különösen akkor, ha ők is érintettek voltak hasonló helyzetben. Hasznos tapasztalatokat oszthatnak meg velünk, de szinte bizonyos, hogy nem ugyanolyan jellegű beszéd- és nyelvi problémával találkoztak, mint ami az Önök életében felmerült.
A helyi háziorvos, védőnő vagy bölcsődei csecsemő- és kisgyermeknevelő jól ismeri gyermekét, az egész családot, valamint a lakókörnyezetüket, ezért személyre szabott tanácsot tud adni.
Fordulhat segítségért állami ellátás keretein belül az egészségügyi, a szociális, vagy a köznevelési intézményekhez. A magánellátás is számos lehetőséget kínál.
Egy azonban biztos, gyermeke beszéd- és nyelvi fejlettségét szakszerűen logopédus szakember tudja felmérni, tehát vele kell felvenni a kapcsolatot. Az egészségügyi intézmények egy részében is találkozhat logopédussal és számos magánellátó is elérhető. A lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálatok logopédusai pedig biztos támogatást nyújtanak Önöknek.
LOGOPÉDUS
3
KONZULTÁCIÓ ÉS VIZSGÁLAT LOGOPÉDUSSAL
- a gyermek életútjáról,
- a gyermek nyelvhasználatáról, a szülő által kitöltött kérdőív alapján,
- a beszéd- és nyelvi fejlettség játékhelyzetben történő megfigyeléséről,
- a beszédértés és a beszédprodukció területén irányított megfigyelésről,
- szükség szerint a gyermek kiegészítő orvosi vizsgálatáról.
Kihez fordulhatok, ha aggódom gyermekem beszédfejlődése miatt?
Amennyiben kétség merül fel Önben, hogy gyermeke beszéd- és nyelvi fejlettsége megfelelő ütemben és módon történik-e, az előzetes tájékozódást követően minden esetben érdemes logopédus szakember segítségét is kérni.
Napjainkban teljesen természetes, hogy bármilyen bizonytalanság esetén a világhálón keresünk segítséget. Így van ez akkor is, ha gyermeke beszéd- és nyelvi fejlődéséről van szó. Sok-sok információt találhat arról, hogy milyen főbb lépések mentén fejlődik a gyermekek beszéde nagy általánosságban. Az általános jellegű leírások azonban nem nyújtanak biztos segítséget a kétségek eloszlatásában.
Ilyenkor az is megszokott, hogy ismerősök, rokonok tanácsát kérjük, különösen akkor, ha ők is érintettek voltak hasonló helyzetben. Hasznos tapasztalatokat oszthatnak meg velünk, de szinte bizonyos, hogy nem ugyanolyan jellegű beszéd- és nyelvi problémával találkoztak, mint ami az Önök életében felmerült.
A helyi háziorvos, védőnő vagy bölcsődei csecsemő- és kisgyermeknevelő jól ismeri gyermekét, az egész családot, valamint a lakókörnyezetüket, ezért személyre szabott tanácsot tud adni.
Fordulhat segítségért állami ellátás keretein belül az egészségügyi, a szociális, vagy a köznevelési intézményekhez. A magánellátás is számos lehetőséget kínál.
Egy azonban biztos, gyermeke beszéd- és nyelvi fejlettségét szakszerűen logopédus szakember tudja felmérni, tehát vele kell felvenni a kapcsolatot. Az egészségügyi intézmények egy részében is találkozhat logopédussal és számos magánellátó is elérhető. A lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálatok logopédusai pedig biztos támogatást nyújtanak Önöknek.
Logopédiai vélemény:
tartalmazza a gyermek erősségeit, a fejlesztendő területeket, valamint a további teendőket.
AZ ELLÁTÁS ÚTJAI
Egyszeri tanácsadás
Javasolt más szakember felkeresése
Amennyiben a tapasztalt tünetek hátterében nem logopédiai eredetű ok áll, a logopédus a gyermek fejlődése érdekében más szakember felkeresését javasolja.
Rendszeres tanácsadás
- Heti/havi ismétlődéssel – rendszeres támogatás az egyenletes fejlődésért.
- Személyesen – közvetlen kapcsolódás és figyelem a találkozók során.
- A beszéd- és nyelvi fejlődés nyomonkövetésével – folyamatos monitorozás a mérföldkövek eléréséhez.
- Javaslatokkal, játékötletekkel – praktikus tanácsok az életmódhoz és a mindennapi játéktevékenységhez.
- Kommunikációs helyzetek megteremtése – szakmai segítség a támogató környezet kialakításában.
Tudjon meg többet a rendszeres tanácsadásról
A logopédiai vizsgálati vélemény átadását és ismertetését követően megkezdődik a tulajdonképpeni fejlesztőmunka.
Amennyiben a logopédus úgy ítéli meg, hogy gyermeke beszéd- és nyelvi fejlődése csak enyhe időbeli késést mutat, s nem igényel rendszeres terápiás ellátást, úgy rendszeres tanácsadással támogatja Önöket.
Legalább havonta egy alkalommal személyesen fog találkozni Ön és gyermeke ebben az ellátási formában a logopédussal. Ennek mindig része az eltelt időszakra vonatkozó beszéd- és nyelvi fejlődés figyelemmel kísérése. Ehhez igazítva ad tanácsot a logopédus a következő egy hónapos időszakra. A javaslatok köre többféle is lehet. Életmódra vonatkozó tanácsokat kaphatnak. Ezek érinthetik a napirendet (alvás/ébrenlét ritmusa, közös tevékenységek, állandó szokások, váratlan helyzetek kezelése) a táplálkozás kérdését (pl. rágás fontossága), vagy gyermeke egyszerű hétköznapi tevékenységebe történő bevonásának fontosságát (vásárlás, házon belüli vagy kerti tevékenységek).
A javaslatok másik köre olyan játékötleteket fogalmaz meg, amelyek otthoni környezetben, hétköznapi eszközök segítségével, akár naponta többször is megvalósíthatók. A szórakoztató, felnőtt és gyermek számára egyaránt élvezetes együttlétek gyakran nagyszüleink, dédszüleink által jól ismert mozgásos-mondókázós játékok.
A szakember tanácsai abban is segítenek, hogy tudatos figyelem kerüljön a kommunikációs helyzetek megteremtésére. Annak a kialakítása, hogy a szülő értő figyelemmel forduljon gyermeke felé, kezdeti kommunikációs próbálkozásait jól kövesse, azokra adott válaszai támogatók legyenek, nem is olyan egyszerű. Ehhez a logopédus a szülő-gyermek kapcsolatát megfigyelve tud konkrét tanácsot adni.
Végezetül a javaslatok vonatkozhatnak szülőknek szóló tájékoztató anyagokra, kiadványokra, könyvekre, akár online tanácsadó felületekre, illetve a gyermekek kezébe is adható mesekönyvekre, játékokra.
Rendszeres terápiás ellátás
- Heti 2–5 alkalommal – rendszeres találkozók a stabil haladás érdekében.
- Személyre szabott fejlesztési terv szerint – egyéni igényekhez igazított szakmai útmutatás.
- Fokozatosan nehezedő gyakorlatokkal – építkező jellegű feladatok a sikerélményért.
- Napi 15–20 perces otthoni gyakorlás mellett – a közös munka kiegészítése a tartós eredményért.
Terápiás ellátás területei:
beszédértés, beszédprodukció, kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat.
Tudjon meg többet a rendszeres terápiás ellátásról
A logopédiai vizsgálati vélemény átadását és ismertetését követően megkezdődik a tulajdonképpeni fejlesztőmunka.
Amennyiben a logopédus a beszéd- és nyelvi fejlődés területén komolyabb késést vagy eltérést tapasztal gyermekénél, úgy rendszeres terápiás ellátást javasol. A logopédiai terápiát személyre szabott fejlesztési terv szerint végzi, melyet a szülővel is megismertet. Ez heti 2–5 alkalommal, személyes találkozások formájában valósul meg.
A gyakorlatok összeállításánál mindig ügyel arra, hogy ezek a gyermek életkorához, beszéd- és nyelvi állapotához igazodjanak, és egy-egy terápiás órán az aktuális helyzetet is figyelembe vegyék. A fokozatosan nehezedő gyakorlatok akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha ehhez napi 15–20 perces otthoni gyakorlás is társul.
A rendszeres terápiás ellátás során mindig fejlesztik a beszédértést, a beszédprodukciót és a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználatot is.
4
LOGOPÉDIAI TERÁPIA ELSŐ ÉVE
A logopédiai terápia a gyermek aktuális nyelvi szintjéhez igazodva indulhat el szülői megkeresés alapján vagy a kötelező logopédiai szűrések és vizsgálatok eredményeként.
Beszédértés fejlesztésének területei
- A hangok, a zajok felismerése
- A toldalékolt szavak megértése
- A közeli világ gyakori szavainak megértése (főként főnevek és igék)
- A kétszavas közlések, rövid mondatok megértése
- Az 1–2 mondatos, képpel illusztrált történetek megértése
- A beszélőre történő figyelés kialakítása
- A közös figyelmi helyzet gyakorlása
- Az alapvető gesztusok és mimikák értelmezése
Beszédértés fejlesztésének területei
- A hangok, a zajok felismerése
- A toldalékolt szavak megértése
- A közeli világ gyakori szavainak megértése (főként főnevek és igék)
- A kétszavas közlések, rövid mondatok megértése
- Az 1–2 mondatos, képpel illusztrált történetek megértése
- A beszélőre történő figyelés kialakítása
- A közös figyelmi helyzet gyakorlása
- Az alapvető gesztusok és mimikák értelmezése
Tudjon meg többet a logopédiai terápia első évéről.
A logopédiai terápia első évében kiemelt jelentősége van a közös figyelmi helyzet kialakításának és a beszédkedv felkeltésének.
Logopédus és gyermek együttes figyelme egy tárgyra összpontosul. Ez az alapja ugyanis annak, hogy a tárgyhoz kötődő hangsor kiejtését a gyermek megkísérelje. A beszédkedv felkeltéséhez egy-egy hangutánzás, vagy szókezdemény pozitív megerősítése is hozzájárul. E két szempont figyelembevételével kezdi el a logopédus a beszédértés és a beszédprodukció együttes fejlesztését.
Sok-sok játékkal, örömteli együttes tevékenységgel telnek azok a foglalkozások, melyek során a kicsik megtanulják felismerni a különböző zajokat, zörejeket, amik lehetnek tárgyak (pl. kulcscsomó), vagy hangszerek (pl. cintányér, xilofon) hangjai. Szóértés fejlesztésénél először a közeli világ szavai kerülnek sorra állatok, tárgyak és cselekvések formájában. Különféle játéktárgyak bevonásával dolgozik a logopédus, csak ezután következhet a képekkel történő fejlesztés.
A hatékony terapeuta néhány jól megválasztott játékkal változatos és gyakori ismétlési lehetőséget teremt egy-egy nyelvi anyag begyakorlásához és kerüli a túlzó mennyiségű eszközbevonást. A szóértés fejlesztéséhez rövidesen kapcsolódik a toldalékokkal ellátott szavak értése. Így tanulják meg többek között a tárgyragnak, a birtokos személyjelnek, a többes szám jelének, valamint a helyhatározó ragok egyes típusainak megértését.
A kétszavas közlések értelmezéséből indul el a mondatértés kialakítása. A terápiás év végén már rövid mondatok megértésében is magabiztos lesz gyermekük, és egy-két mondatból álló képtörténetet is fog tudni követni. Hangutánzó szavak játékba ágyazott ismétlésével a beszédprodukció területén is elkezdődik a fejlesztés. A beszédmozgások fejlesztése is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több szót mondjon a gyermek.
Ezek a mókás utánzógyakorlatok készítik elő azt, hogy a nyelvünkre jellemző beszédhangok kiejtése egyre pontosabb legyen. A gyermek által kimondott szavak körét szintén főnevek és igék csoportjából indítja a szakember. Számukat és típusukat fokozatosan növelve a cél, hogy legalább 300 szó aktív használatával záruljon az első terápiás év. Ebből a szókincsből már ki lehet alakítani kételemű közléseket és a szavakhoz illesztett toldalékok használata is megkezdődik.
A fejlesztés első pillanataitól megkezdődik a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat kialakítása. Ezért minden egyes játékos gyakorlat, terápiás mozzanat arra is összpontosít, hogy erősítsük a beszélőre történő odafigyelést. Számos alkalmat teremt a logopédus arra is, hogy az alapvető gesztus- és mimikaértelmezés fejlődjön. Fontos segíteni a gyermekeket abban is, hogy tudjanak a társalgáshoz csatlakozni, vagy azt önállóan kezdeményezni.
Valamennyi terápiás év logopédiai vizsgálattal zárul. Amennyiben a gyermek nyelvi fejlettsége eléri az életkorának megfelelő szintet, a terápiás folyamat lezárul. Fél év elteltével konzultáción követi nyomon a logopédus a gyermek beszéd- és nyelvi állapotát. Ha a nyelvi fejlettség még nem éri el az életkori szintet, a logopédiai terápia tovább folytatódik.
logopédiai vizsgálat a terápiás év végén
A logopédiai ellátás folytatása
Rendszeres terápiás ellátás.
Nyelvi fejlettsége elérte az életkorának megfelelő szintet
Fél év elteltével utánkövető konzultáció.
5
LOGOPÉDIAI TERÁPIA MÁSODIK ÉVE
A logopédiai terápia a gyermek aktuális nyelvi szintjéhez igazodva indulhat el szülői megkeresés alapján vagy a kötelező logopédiai szűrések és vizsgálatok eredményeként.
Beszédértés fejlesztésének területei
- a hangok, a zajok megkülönböztetése,
- a beszédhangok felismerése,
- a toldalékhasználat értelmezése,
- a közeli világ ritkább szavainak megértése,
- megjelennek a melléknevek, számnevek,
- a 4–5 szavas egyszerű mondatok megértése,
- a 3–4 mondatos, képpel illusztrált történetek megértése,
- a mások érzéseinek, szándékainak felismerése,
- a gyakori társalgási helyzetek azonosítása.
Beszédértés fejlesztésének területei
- a beszédhang önálló kiejtése hívókép alapján,
- a játékos légző-, szívó-, fúvó- és ajakgyakorlatok,
- a helyes toldalékhasználat kialakítása,
- a szókincs bővítése legalább 1000 szóig,
- a rövid mondatok alkotása,
- az 1–2 mondatos történet elmesélése képek segítségével,
- a saját érzések, szándékok kifejezése társalgási helyzetben.
Tudjon meg többet a logopédiai terápia második évéről.
Ebben az időszakban már építünk a kialakított beszéd- és nyelvi szintekre, fokozatosan bővítjük azok körét. A zajok, zörejek felismerésén túl fontos lesz a hangingerek megkülönböztetése, illetve elkezdődik a beszédhangok felismertetése is.
A szavak értésének fejlesztésében már a közeli világ ritkább szavainak megértése is szerepet kap. Egyre nagyobb lesz a melléknevek, számnevek és névmások körébe tartozó szavak aránya. A toldalékok megértésének támogatása is tovább folytatódik. A helyhatározó ragok köre bővül, már nem csak a statikus helyezhez kötődő ragok (-ban, -ben), hanem a célt (-ba, -be) és a forrást (-ból, -ből) jelölők értése, ezek megkülönböztetése is fejlődik.
Így lehetséges, hogy legalább 4–5 szóból álló egyszerű mondatok megértésében jártas legyen a gyermek. Ezek megfelelő változatossága pedig azt is lehetővé teszi, hogy 3–4 mondatból álló képtörténetek megértése és követése sikeres legyen.
Elkezdődik a játékos légző-, szívó-, fúvó- és ajakgyakorlatok tudatos fejlesztése is. Ezekkel a cél a beszédszervek izomerejének és koordináltságának erősítése. Sok-sok játék szól arról, hogy egy-egy hívókép alapján nyelvük valamelyik beszédhangja felidéződjön.
Tovább bővítjük a beszédben használt szavak körét is. Fokozódik a melléknevek száma, itt már megkezdődik az ellentétes értelmű szavak tudatosítása is. A terápiás év végére az aktívan használt szavak számát hozzávetőleg 1000-re növelik. A helyes toldalékhasználat követi a toldalékértés fejlesztésének lépéseit, egyre többször jelennek meg a jól toldalékolt szavak a gyermekek rövid mondataiban.
Ezzel eljutunk oda is, hogy a kicsik már két mondatból össze tudnak állítani egy rövid közlést képek segítségével. Így az események egymásutániságát nem csupán követni tudják, hanem érzékeltetni is saját megfogalmazásukban.
A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat fejlesztésében előtérbe kerül mások szándékainak felismerése. Megtanulják azonosítani a gyakori társalgási helyzeteket (pl. vásárlás, utazás), és támogatást kapnak saját érzéseik, szándékaik kifejezéséhez.
A terápia ezúttal is kétféle kimenetellel zárul az év végi logopédiai vizsgálat alapján. Életkornak megfelelő fejlettség esetén konzultációval zárul a folyamat, szükség esetén pedig a logopédiai terápia folytatódik.
logopédiai vizsgálat a terápiás év végén
A logopédiai ellátás folytatása
Rendszeres terápiás ellátás.
Nyelvi fejlettsége elérte az életkorának megfelelő szintet
Fél év elteltével utánkövető konzultáció.
7
LOGOPÉDIAI TERÁPIA HARMADIK ÉVE
A logopédiai terápia a gyermek aktuális nyelvi szintjéhez igazodva indulhat el szülői megkeresés alapján vagy a kötelező logopédiai szűrések és vizsgálatok eredményeként.
Beszédértés fejlesztésének területei
- a beszédhangok megkülönböztetése,
- a néhány beszédhangból álló, értelemmel nem bíró sorozat azonosítása,
- a több toldalékkal ellátott szavak értelmezése,
- a távolabbi világ szavainak megértése,
- megjelennek a határozószók, a névutók,
- an összetett mondatok megértése,
- a rövid, képpel illusztrált történet megértése,
- a beszélőhöz, a mondanivalóhoz és a gyakori társalgási helyzetekhez való alkalmazkodás,
- a ritkábban felmerülő társalgási helyzetek azonosítása,
- az igaz-hamis állítások megkülönböztetése.
Beszédértés fejlesztésének területei
- a beszédhangok néhány elemű sorozatának önálló kiejtése hívóképek segítségével,
- a helyes beszédhangejtést előkészítő célzott ajak- és nyelvgyakorlatok,
- a helyes beszédhangejtés elősegítése hangfejlesztő, rögzítő gyakorlatokon keresztül,
- a helyes toldalékhasználat alkalmazása,
- a több toldalék egyidejű használatának gyakorlása,
- a szókincs bővítése hozzávetőleg 2000 szóig,
- az 5–8 szóból álló mondatok alkotása,
- a 3–4 mondatos történet elmesélése képek segítségével,
- a társalgási szabályok alkalmazása szituációs játékokban.
Tudjon meg többet a logopédiai terápia harmadik évéről.
A harmadik terápiás évben a szavak száma, a mondatok komplexitása határozottan növekszik, és a grammatika rendszere is jórészt teljessé válik. Ekkor jön el az ideje a beszédhangejtés fejlesztésének is, ha szükséges.
A beszédhangok felismerését követi a megkülönböztetés számos formában történő gyakorlása. Fontos fejlesztő hatása van azoknak a vidám gyakorlatoknak, amikor néhány beszédhangból álló hangzósorozatot kell azonosítani a gyermekeknek, hívóképek sorba rendezésével. Tovább folytatódik a szóértés fejlesztése, ahol már hangsúlyosabbak a távoli világ szavai, a határozószók és névutók. A toldalékértés során a több toldalékkal ellátott szavak, a mondatértésnél pedig az összetett mondatok megértése kerül a fókuszba.
A beszédprodukció szintjén a beszédhangok néhány elemű sorozatának önálló kiejtése következik, fokozatosan növelve a hangok számát. A beszédhangejtést ebben az időszakban már célzott ajak- és nyelvgyakorlatokkal készíti elő a szakember. Amennyiben a gyermek beszédhangot egyáltalán nem ejt (alália), torzan ejt (diszlália), vagy felcserél (paralália), speciális hangfejlesztő és rögzítő gyakorlatokkal alakítják ki a helyes ejtést.
A szókincs bővítése eljut az aktív 2000-es szóhasználatig. Erősítik a halmozott toldalékhasználatot, a mondatépítő gyakorlatok pedig már legalább 5–8 szó használatát célozzák. Ezzel arányosan a gyermek már 3–4 mondatot biztosan összefűz a képtörténetek mesélésekor.
Megismertetik a gyermekeket a ritkábban felmerülő társalgási helyzetekkel, és gyakorolják az igaz-hamis állítások megkülönböztetését. Szituációs játékokban gyakorolják a szó átadását és átvételét, ami az egyenrangú kommunikáció alapja. Az év végi logopédiai vizsgálat dönt a terápia lezárásáról vagy a folytatás szükségességéről.
logopédiai vizsgálat a terápiás év végén
A logopédiai ellátás folytatása
Rendszeres terápiás ellátás.
Nyelvi fejlettsége elérte az életkorának megfelelő szintet
Fél év elteltével utánkövető konzultáció.
8
LOGOPÉDIAI TERÁPIA NEGYEDIK ÉVE
A logopédiai terápia a gyermek aktuális nyelvi szintjéhez igazodva indulhat el szülői megkeresés alapján vagy a kötelező logopédiai szűrések és vizsgálatok eredményeként.
Beszédértés fejlesztésének területei
- a beszédhangok szavakon belüli helyzetének meghatározása,
- a beszédhangokra bontott szavak azonosítása,
- a rendhagyó toldalékolások értelmezése,
- az elvont kifejezések megértése,
- a tér és az idő fogalmának értelmezése,
- a többszörösen összetett mondatok megértése,
- a rövid történet hallás utáni megértése,
- az összetett érzelmi reakciók felismerése,
- a nem szó szerint értendő kifejezések megértése,
- a humor és az irónia felismerése,
- az igaz-hamis állítások értelmezése.
Beszédértés fejlesztésének területei
- a szótagokból, hangokból szavak építése,
- a helyes beszédhangejtést előkészítő összetett ajak- és nyelvmozgást ügyesítő gyakorlatok,
- a helyes beszédhangejtés kialakítása hangfejlesztő, rögzítő, automatizáló és motoros differenciáló gyakorlatokon keresztül,
- a többszörös toldalékolás helyes alkalmazása,
- a rendhagyó toldalékolás bevezetése,
- a szókincs bővítése mintegy 2500–3000 szóig,
- az összetett mondatok alkotása,
- a hosszabb történet elmesélése képek segítségével,
- a rövid történet alkotása képi segítség nélkül,
- a humor és az irónia alkalmazása,
- saját vélemény megosztása a társalgási szabályok szerint.
Tudjon meg többet a logopédiai terápia negyedik évéről.
Az iskolába lépés előtti év logopédiai fejlesztése teszi fel a koronát arra, hogy a beszéd- és nyelvi képességek minden egyes területe olyan fejlettségi szintet mutasson, ami lehetővé teszi az olvasás és írás sikeres elsajátítását.
A hangok szintjén a gyermekek már képesek a beszédhangok szavakon belüli helyzetét meghatározni (szó eleje, közepe, vége). A fejlesztés eredményeként a szavakat akkor is felismerik, ha azokat különálló hangok sorozataként (“robotszerűen”) hallják. A szóértésben az elvont kifejezések, erkölcsi fogalmak, valamint a tér és az idő kifejezései kerülnek előtérbe. A toldalékoknál megjelennek a rendhagyó alakok, a mondatértésnél pedig a többszörösen összetett, alárendelő szerkezetek. A történeteket ekkor már képi segítség nélkül, hallás után is értik.
A beszédprodukció során a szóépítést először szótagokból, majd hangokból gyakorolják. A fókusz az összetett ajak- és nyelvgyakorlatokra kerül. A helyes ejtés rögzítése után megkezdődik az automatizálás a spontán beszédben, szükség esetén motoros differenciálással (a hangcserével érintett hangpárok elkülönítésével).
Az aktív szókincs ekorra eléri a 2500–3000-es nagyságot, amelyben minden szófaj megtalálható. A figyelem a halmozott és rendhagyó toldalékok helyes használatára, valamint az összetett mondatok alkotására irányul. A gyermekek már képesek hosszabb történeteket mesélni képekkel, és rövid történeteket képi segítség nélkül is alkotni.
A társalgás során gyakorolják a nem szó szerint értendő kifejezések megértését, valamint a humor és az irónia felismerését. Különféle szituációkban támogatják a saját vélemény megosztását a társalgási szabályok betartásával, megteremtve az alapot az egyenrangú kommunikációhoz.
logopédiai vizsgálat a terápiás év végén
ISKOLÁBA LÉPÉS
Hatodik életév betöltését követően
Beszéd- és nyelvi fejlettség jellemzői:
Képes a gyermek a beszédértés területén
- a beszédhangok biztos megkülönböztetésére,
- a szavak szótagokra, beszédhangokra tagolására,
- a hangok szavakon belüli helyzetének meghatározására,
- a többszörösen és rendhagyó módon toldalékolt szavak helyes értelmezésére,
- a közeli és a távoli világot leíró szavak értelmezésére,
- a komplex mondatok helyes értelmezésére,
- a történetek hallás utáni értelmezésére,
- a társalgási helyzetekhez történő igazodásra,
- a beszédpartnerhez való alkalmazkodásra,
- a nem szó szerint értendő közlések megértésére,
- a következtetések levonására.
Képes a gyermek a beszédprodukció területén
- a beszédhangok helyes kiejtésére,
- a beszédhangokból és a szótagokból szavak építésére,
- a gondolatait kifejező pontos toldalékhasználatra,
- hozzávetőleg 2500–3000 szó aktív használatára,
- a gondolatainak összetett mondatokban való kifejezésére,
- összefüggő szöveg alkotására,
- a humor és az irónia alkalmazására,
- a saját gondolatainak véleményt és érzést is tükröző, a társalgás szabályai szerint való kifejezésére.
Út az iskoláig: a sikeres olvasás és írás alapjai
A logopédiai terápia az iskolába lépés előtti időszakban kulcsfontosságú. Időtartamát tekintve lehet egy, kettő, de akár négy év is. Kezdődhet szülői jelentkezést követően, akár már két, két és fél évesen is. Többnyire azonban a gyermekeknek a három-, vagy az ötéveskori szűrés után kezdődik meg a beszéd- és nyelvi fejlesztése, természetesen mindig logopédiai vizsgálatot követően.
Az aktív beszéd területén képesnek kell lennie arra, hogy nyelvünk beszédhangjait helyesen ejtse, különálló szótagokból, hangokból tudjon szavakat alkotni. Fontos, hogy a mindennapi élet során kellően nagy szókincsét pontos toldalékhasználattal lássa el. Ezek felhasználásával gondolatait akár összetett mondatokban is ki tudja fejezni, s a kommunikációs szándékának megfelelő összefüggő szöveget tudjon alkotni.
Nagy a jelentősége annak is, hogy a társalgási helyzetekben való részvétel alkalmával saját gondolatait, érzéseit, véleményét is érvényre tudja juttatni, akár humor vagy irónia eszközeinek felhasználásával.
Nyugodt szívvel és nagy örömmel készülhetnek az iskolai életre, ha gyermeke beszéd- és nyelvi fejlettsége ezt a képet mutatja.
Amennyiben a nyelvfejlődési elmaradás az iskolába lépést követően is fennáll, úgy további logopédiai ellátás javasolt.